City of the Living Dead / A Zombik városa - 4.3

Az igazán régi horrorfilmeknek is megvan a maga varázsa, amit egyre kevesebben tudnak igazán értékelni. Bevallom én is ezek közé tartozom. Koromat tekintve, finoman szólva sem voltam még abban a korban hogy moziban nézzem az 1980-ban kinyomott Zombik városa c. filmet, de még meg sem születtem.

Egy igazán jó kis horrorfilm volt annak idején, a történet egészen tartalmas, keveri a szellemvilágot a túlvilággal és a vallással, nem próbál meg lenyomni a néző torkán egy globális megmagyarázhatatlan világvégét, ehelyett inkább csak néhány elszigetelt történetet kapunk ami az említett globális világvége megakadályozásáról szól. A karakterek jók és a különálló szálak is érdekesek, a női szereplők viszont a hagyományos alulbecsült horror szereplők, akik semmi mást nem csinálnak csak sikítanak és rémülten néznek.

Figyelembe véve a kor technikai határait, a film megint csak nagyon jól teljesít, hiszen vannak itt jó pillanatok, sőt az egyik jelenetben még egy fúrófejet is átküldenek egy srác fején, ami egész hitelesre sikerült. Nyilván túl sok CGI speciális effekt nincs, a legkomolyabb munkát igénylő dolog a zombik szellem szerű eltünedezése, amit sima vágással meg lehet oldani, mégsem mondhatni hogy gagyi lenne. Persze szigorúan csak a korához viszonyítva, ami olyan mintha egy 90 éves nagyinak mondanád, hogy a korához képest jól néz ki, lefordítva annyit tesz hogy még életben van, de akkor is.

Ami viszont sokat levág a filmből, az unalom. Borzasztóan lassan indul be, és 1 óra 20 perc alatt jutunk el egy olyan intenzitásra, amit a mai horrorfilmek nagyjából 20 perc alatt lepörgetnek a néző szeme előtt. Az alapelv a fokozatosság lehetett, és hogy az egyre megrázóbb halálesetek a történetre épülnek, ami akkoriban még jó is volt, de ma már nem az.