The Zombinator - 2.1

Minimum aggodalomra okot adó hisztérikus nevetéssel vettem tudomásul, hogy márpedig ilyen zombis horror tényleg létezik. Hosszas kutatómunka után sikerült is hozzájutnom az aranyat érő felvételekhez, és olyan izgalommal ültem neki a filmnek, amit leginkább a kisgyerekek karácsony reggeléhez lehet hasonlítani.

Folytatva a gondolatot, a film első öt perce után az érzéseimet nagyjából ahhoz lehetett hasonlítani, amikor az izgatott kisgyerek kibontja a karácsonyfa alatt helyet foglaló XBox One dobozt, és egy jó adag, napon fehérré szikkadt kutyaszart talál.

Kezdjük a súlyos problémákkal, amik miatt eret lehetne vágni. A főszereplő nő, Joanna, rendkívül idegesítő jelenség. A hangja, a mondanivalója, megjelenése és személyisége egyaránt beleesik abba a tartományba, ami miatt Joanna-t úgy lehetne jellemezni, hogy egy idegesítő tyúk.

Folytatva a problémákat, a hang minősége kegyetlenül szar, és sajnos ide tartozik minden hangeffekt is. Néha a készítők úgy rátolták a "paracsengést" a filmre, hogy nem lehet érteni, mit mondanak a szereplők, és ez rendkívül idegesítő.

Amellett, hogy minőségileg is kifogásolható a hang, a párbeszédek alapvetően nagyon zajosak, és rendszeresen mindenki egyszerre beszél. Nagyjából 20 perc után ténylegesen fájni kezdett a fejem a folyamatos csilingelő többrétegű párbeszédektől.

A súlyos problémák margójára; a filmnek gyíkszarnyi értelme sincs.

Nagyjából 30 perc, olyan rágós felvezetés után mint a kutyacsont, elkezdődnek a valódi események, megjelennek a zombik, felpörög az akció. Illetve fel kellene pörögnie, de ez mégsem sikerül. Felváltva következnek a zajos-lelkis-sikítós jelenetek, mindenféle logika nélkül. Az egyik kedvenc jelenetem volt, amikor három barát megígéri egymásnak, hogy együtt átsegítik egymást ezen a zombihordán, és kevesebb mint egy perccel később egyiküket segélykiáltások közepette felzabálja egy zombi, miközben a másik kettő csak nézi.

Néha a film olyan, mintha egy nem-szándékos fricska lenne a többi zombifilmes klisé felé, máskor pedig olyan, mintha egy hároméves kisgyerek rendezte volna.

Közel 40 perc szopóvonatozás után, végre megjelenik a várva várt Zombinátor. Kiábrándító módon, ő is csak egy neurotikus szociopata napszemüvegben és bőrkabátban, és semmivel nincs tartalmasabb mondanivalója mint bárki másnak a filmben. Arról nem is beszélve, hogy a film során hozzávetőlegesen 30 töltényt lőtt ki a kezében tartott shotgun-ból, egyetlen újratöltés nélkül. Azért volt pozitív hozadéka is a Zombinátor jelenlétének a filmben, a készítők kijátszottak egy-két egyértelműen terminátoros poént/beszólást. Ezeket szerencsére jól eltalálták.

Mindettől eltekintve egy marék szotyi nem sok, de annyit sem ér ez a film, így kéretik messzíről kerülni.