28 weeks later - 8.7

Fél év telt el azóta, hogy egy vírus rémálommá változtatta az egész brit szigetet. Az első részben végigkövethettük Jim és társai harcát a szétkúrt városon, nem kevés vérrel és borzongással nyakon öntve, sajnálatos módon a második részre egy másik szálat kapunk teljesen más szereplőkkel.
Nagyon komoly munka lett volna az első részt űberelni, nem árulok el újdonságot ha azt mondom ez nem is sikerült. Más a rendező, más az író, mások a szereplők, ennek ellenére sikerült egy olyan filmet összehozni ami továbbra is magasan az átlagos szar zombifilmet felett foglal helyet.

Közel fél év telt el Jim menekülése óta, azóta a fertőzöttek felemésztették egész Londont, ezt követően pedig éhen haltak. Az Egyesült Államok megszálló hadserege helyreállította a rendet, szigorúan ellenőrzött és védett körzeteket hoztak létre és a kevés túlélőt visszatelepítették a fővárosba. A nagyon erős nyitójelenetben azonban még kapunk egy kis ízelítőt abból, milyen is volt az élet az apokalipszis sűrűjében. A képsorok után egy perc kétségünk sem lehet abban hogy a film bővelkedni fog a vérben és félelemben. Megismerjük főhősünket, Don-t, egy középkorú brit családapát, aki feleségével és néhány túlélővel él egy teljesen elszeparált parasztházban azon merengve mennyire szerencsések, mert a gyerekeik pont a fertőzés előtt néhány nappal mentek el külföldre osztálykirándulásra. Az ezt követő események megalapozzák a film történetét, Don elszakad feleségétől, és mint később kiderül bejut az amerikai biztonsági zónába, ahova gyerekei is megérkeznek. A nyitójelenet egészen fantasztikus, felcsendül az első rész rémisztő zenéje és igazából a történet is rendben van. Nagyon nem lehet cifrázni, a kór újra elszabadul és minden előröl kezdődik.

A karakterekkel sincs semmi baj, bár nem is kivételesek. Megkapjuk a makacs kölyköket akik nem igazán tudják felfogni miféle szenvedésen mentek keresztül az emberek az országban, beleértve apjukat is, de szeretnék megtalálni anyjukat, Don-t, a szerető családapát és kapunk amerikai hős katonákat, akik számára első az ártatlanok védelme, és akár életüket is feláldozzák ezért a nemes célért. Naja, bárcsak az életben is így lenne...

A filmben időnként van egy kis üresjárat, ettől eltekintve folyamatos a feszült hangulat, később pedig látványos darabolásokat is láthatunk. A "zombik" mint tudjuk valójában nem zombik, csupán fertőzött emberek, de tökéletesen megfelelnek a követelményeknek. A nagy katonai jelenlét, helikopterek, vegyvédelmi öltözékek mind-mind megerősíti hogy veszélyes dologgal állunk szemben, erre pedig a színészek játéka is ráerősít. Végeredményben pedig kapunk egy olyan bevágást, ami lehetővé teszi egy harmadik rész készítését is.