A lóhúsbotrány mint bizonyíték, hogy a zombi apokalipszis lehetséges

Avagy hogyan mutatja be a pacihús egy zombi fertőzés terjedését egy egész kontinensre kivetítve. Bizonyára mindenki hallott már a lovakat érintő világszerte elterjedt botrányról, a tudatlan lószerető olvasók számára akik viszont még nem, van egy rossz hírem; kedvenc állataidat európaszerte felszolgálták, a folyamat pedig olyan mélyről induló/szerteágazó volt, hogy minden bizonnyal te is ettél már belőlük. Fasza mi? Még talán szöget is ütött a fejedben hogy ez a hamburger mintha finomabb lenne mint máskor. Na már most, felmerülhet benned a kérdés, hogy mégis milyen agyzabáló módon kapcsolódik a húsfeldolozó ipar a zombikhoz? Nos, hogy megtudd a választ nincs más dolgod, mint tovább olvasni. Pontokba szedve, fontosság szerint növekvő sorrendben következzen, miért is támasztja alá a lóhúsbotrány a zombi apokalipszis lehetőségét;

4, Összeesküvés 

Egy világméretű járvány nem hozható létre egy baszott nagy méretű kooperáció nélkül, ahol a tápláléklánc alján lévő kereskedők vagy bennfentesek, vagy egyszerűen átverték őket. A lóhúsbotrány esetében pont ez történt. Valahol/valaki/valamiért lóhúst bocsájtott árúba, amit a következő kereskedő továbbvitt, majd az azt követő is, és így tovább, egészen Európa legtávolabbi csücskéig és jóideig nem is derült rá fény, mivel a kiskereskedőnél annyira nincs szemelőtt az árú megbízható származása, és ha a dolog eléggé burjánzik, lehetetlen hogy a következő szintre ne jusson el, mint például az IKEA, Taco Bell vagy Tesco.

3, Epicentrum 

Nyilván nem egy szigorú kutatási intézetből kerül ki a lapáttal összekevert lóhús, hanem a szigorú ellenőrzések hiánya/hatalmas kiterjedésű vágohíd halmazok metszetének valamelyik szerencsés pontjáról, melyet hívhatunk epicentrumnak. És helyben terjed el előszőr. A filmekből tudjuk, hogy az úgynevezett Zéró alany mindig az aki a lepukkant, elhagyatott és gyanúsan retkes benzinkútnál dob be egy hamburgert, majd továbbviszi a fertőzést. A lóhús rémtörténete egészen addig rejtve maradt míg nem olyan szintre ért amit már lehetetlen nem észrevenni; az IKEA finom svéd húsgolyói és a Taco Bells mind-mind lóhúst szolgált fel az éttermeiben, de a Tesco is jól el volt látva belőle, a kishalak pedig egész egyszerűen nyakig lubickoltak benne.

2, Megállíthatatlan 

A zombis filmekben mint Zombieland, 28 nappal később, etc. nem igazán látjuk a fertőzést ütemét. Az igazság az, hogy nehéz megállapítani olyasmiről a terjedést, amiről nem tudsz, és mégnehezebb megállapítani a forrását. A pacihússal pont ez a helyzet. Hónapok teltek el a botrány óta, és senkinek nincs egy galambszarnyi ötlete arról hogy honnan is indult. Sok svéd a beszállítóit hibáztatta, miután kiderült hogy a lasagne 100% lóhús, sokan Romániát jelölték meg kiindulópontként mint Európa közismert gettóját, de még Magyarország is meg lett jelölve mint lóhúsgyár. A beszállítóknak szintén vannak beszállítói, és azoknak is vannak, a szomorú igazság pedig az, hogy senki nem tud szart sem.

1, Bizonyára már mindenki fertőzött 

Azután hogy tucatnyi európai ország érintett volt a botrányban, a dolog már nincs a címlapon többé. Hiába volt még a Tesco is érintett, az emberek továbbra is ott veszik a húst, és mostanra több millió ember evett a lóhúsból anélkül hogy akárcsak tudna róla. Most képzeld el, hogy a lóhús egy olyan fertőzést eredményez amit egy esetleges horrorfilmeben lehet látni, mint a már sokszor emlegetett 28 nappal később. A sokmillió mindenféle közegben, országban, környezetben elhelyezkedő fertőzött száma villámgyorsan duplázódik, triplázódik, és kész is a világvége.

Szép napot!

Tudományosan elképzelhető zombi apokalipszis 5 módja

Mint ahogy azt már kitárgyaltuk, a tudomány jelenlegi állása szerint a klasszikus filmekből ismert élőhalott nem jöhet létre laboratóriumi körülmények között, viszont kompromisszumukkal együtt elméletben lehetséges zombikhoz hasonló őrült dühöngő állatokká deformálni valakit, mint például a 28 nappal később c. filmben látható düh-kórral fertőzött cinegéket. Sajnálatos módon nem vagyok szakértő a tudomány ezen kurva komplikált számtalan biológiai labirintusával teletűzdelt ágában, ezért jelenlegi cikkemben tomporommal egy másik cikken ülve nyújtok saját magamnak támaszt. Képletesen persze.

Ha egy srácot magára hagysz egy kihalt temetőben éjszaka, össze fogja szarni magát, még akkor is ha hagysz ott számára egy pisztolyt, hogy védekezni tudjon. Hogy miért? Nos azért, mert valahol mélyen minden ember tudja, hogy ez a bizonyos zombi világvége csak idő kérdése és eljön. Talán nem olyan formában mint ahogy azt a filmekben látni, de eljön. Én most 5 tudományosan lehetséges módjárol számolok be, ahogy egy ember zombivá változhat.

Paraziták - Toxoplasma gondii

A paraziták képesek arra hogy áldozataikat agynélküli zombi-szerű szolgákká degradálják a hétköznapi természetben. Egyike ennek a parazitának a toxoplasmosa gondii amely világszerte nagyon elterjedt. A toxoplazmózis nevű betegság kórokozója híres arról, hogy képes módosítani a megfertőzött gazdatest magatartását, és az intelligencia is csökken bizonyos esetekben. Most most jön az a rész ahol beszarsz, a kórokozó a fertőzés terjedése céljából a gazdatestet ( saját magát ) megeteti másokkal, hogy tovább terjedjen. Jelen esetben csupán egerekről és macskákról beszélünk, de az emberi megfertőzés is igen gyakori, és tünetei közé tartozik szabály-követő hajlam egyre látványosabb csökkenésével jár. A közlekedési balesetekben elhunytak között például szignifikánsan nagyobb a fertőzés aránya, mint a lakosság többi részében.

Hogyan vezethet ez zombi apokalipszishez? Említettem már hogy nagyjából az emberiség fele fertőzött a parazitával? Talán te is, dobj fel egy érmét. A fertőzés egyik fejlettebb formája akár drasztikusabb magatartásbeli változást is eredményezhet. Képzeld csak el, hogy a világ fele holnaptól racionális gondolkodás vagy éppen mindenféle önfenntartó ösztön nélkül marad. Ha pedig azon tűnödsz, mégis hány mutáción kellene átesnie a parazitának ehhez, elfelejted a több ezer biológiai fegyverkísérletet amelyek bármelyike lehet a kiindulópont.

Neurotoxinok

Mi? A neutorotoxin (mint ahogy a nevéből is sejthető) bizonyos fajta méreg, amely halálközeli állapotra lassítja a test működését, míg nem az orvos (najó, egy igazán szar orvos) halottnak is nyilváníthat. Az áldozatok visszahozhatóak egy delíriumos memória nélküli zombi állapotba ( például a Datura stramonium/csattanómaszlag növénnyel ), ahol továbbra is képesek egyszerű funkciók ellátására, mint evés, alvás, morgás és körben csoszogás maguk elé tartott kézzel.

Hogyan vezethet ez zombikhoz? Mondjuk inkább úgy, hogy hogyan vezetett! A dolog már többször megtörtént, ugyanis a már említett Haiti-n élő első zombi is ennek lett áldozata, és ezen alapszik a Kígyó és a szivárvány c. film is. Aki nem ismerné a történetet, Clairvius Narcisse, Haiti-i lakost két orvos is halottnak nyílvánította, eltemették, majd 18 évvel később megtalálták egy cukorültetvényen, zombiszerű robotmunkát végezve. Ekkor bukott ki hogy a helyi voodoo mester kemikáliák sorával zombikat gyárt ültetvénye kapálására. Ugyanakkor, még ha valakinek sikerülne is a fél emberiséget átváltoztatni zombivá ezzel a módszerrel, nem lennének agresszívek vagy kannibálok.

Elvileg.

Düh-kór

Pontosan mint a 28 nappal később c. filmben, ahol a vírus az áldozatait dühöngő gyilkológépekké alakítja. A valóságban, számtalan olyan agyi rendellenesség van ami ugyanezt teszi, természetesen egyikük sem fertőző. Ja de, a kergemarhakór. A fertőzés a tehén agyát támadja meg, és agyatlan, agresszív támadóvá változtatja. És ha az ember megeszi a húst...

Creutzfeldt–Jakob-szindróma rendkívül ritka gyógyíthatatlan beteség, amely hallucinációt, koordinációs képességek hiányát, izomrángást, delíriumot és demenciát okoz. Persze, ez nem egészen zombi, de egy napjainkban is meglévő, létező módja az agyi fertőzések terjedésére. Egy módosult ( hívjuk Szuperkergemarhakórnak ) fertőzés egy vérrel terjező ( például harapás ) düh-kórt eredményezhet, ami a legrosszabb fajta zombikat hozza magával. A sprintelő zombikat.

Neurogenezis

Tudjátok pontosan hogy miről is szólnak a világszerte több ezer laboratóriumban zajló őssejt kutatások? Az őssejtek lényege hogy re-generálják a halott sejteket. Hívhatnánk akár zombiológiának is. A nyilvánvaló probléma ezzel az, hogy testünkben már viszonlag könnyű cserélni a dolgokat, átültetni, betenni, satöbbi, viszont amint az emberi agy egyszer beadja a kulcsot, vége. Igaz? Nos nem egészen.

A tudomány jelenlegi állása képes sejt transzplantációval agyi károsultakat, kómában fekvő tulajdonképpeni agyhalottakat visszahozni az életbe. A Pittsburgh-i egyetemen már végrehajtottak kísérleteket kutyákon, amely során 3 óra várakozás után reaktiválták a testet és indították be a vérkeringést, a kutatók szerint pedig ez hamarosan emberrel is lehetséges lesz. Max Planck kutatóintézet tudósai több órás agykárosulás után is képesek a műveletre, viszont mivel az emberi agy nem egészen erre lett tervezve, sok esetben komoly károsodás után hozható csak vissza a páciens, aki már csak az alapvető motoros funkciókat és primitív ösztönökkel relogol.

Nanobotok

A nanobotok a jelenlegi technológia egyik csúcspontja, amik egész pontosan mikroszkópikus előreprogramozott robotok amik képesek felépíteni / lerombolni bármit. Mérhetetlen összegeket költöttek világszerte a nanobotok fejlesztésébe, és hiába tudja mindenki hogy egy szép napon az emberiség kipusztításáért lesznek felelősek, nem tudnak ellenállni a kísértésnek hogy tovább fejlesszék.

A Nebraska Egyetem figurái már készítettek egy úgynevezett nano-cyborg-ot, ami egy szilikon chip és vírus fúziója. Az első dolog ami kiderült róla, hogy a nano-cybort képest egy hónappa később is működni a gazdatest halála után. Első lépés az élőhalottak építésében megtéve. 2007-es becslések alapján, egy évtizeden belül ( számolj apám számolj, könnyen lehet hogy már képesek is ) képesek lesznek sérült neurális kapcsolatok helyettesítésére az emberi agyban, magyarul az agy egy részét a nanobotok fogják működtetni. Hát sülhet ez el rosszul?

Gondolj bele, egy napon nanobotok lesznek az agyadban, amiket arra programoztak hogy működjenek a gazdatest halála után is, és ehhez még saját neurális hálót is képesek kialakítani, vagyis lényegében működtetik az agyat a halál után. A science fiction részhez tartozik, hogy a nanobotok replikálásra vannak programozva, így a gazdatest utolsó mozzanataként például egy harapás is logikusnak tűnik, hogy átjuttassa magát egy új még működő szervezetbe.

Éljen a tudomány.

Eredeti Cikk

Vajon a Zombi Apokalipszis tudományosan lehetséges?

Nos, talán. Hogy választ kapjunk a kérdésre, először is el kell döntenünk, hogy mit is hívhatunk zombinak. Induljunk ki abból, hogy a filmek alapján lényegében kétféle zombi létezik, az egyik a Romero féle csoszogós klasszikus értelemben vett élőhalott, ami valamilyen természetfeletti erő révén életre kelt és kimászott a sírból másik pedig a kicsit modernebb, vírus/fertőzés/parazita által keletkezett élőhalott. Eddig megvagyunk, tovább. Frankeinsteint nem zombiként tartják számon, tehát önmagában a halálból korcs módon visszamászott ember nem élőhalott, az én véleményem szerint ami leginkább meghatározza a zombi karakterét az a viselkedés, ezen belül is az alapvető ösztönök, az evés, belezés és az élő hús utáni szüntelen vadászat.

A 28 nappal később c. filmben nem zombik vadásztak a túlélőkre, sőt még csak nem is voltak halottak, csupán egy vírus átváltoztatta őket veszett őrültekké, de mégis az egyik legjobb horrorfilm amit a zombi kategóriába lehet sorolni. A filmre még visszatérünk később.

Talán már mindenki hallott az első nyilvántartásba vett zombiról Haiti-n, mindenféle voodoo szarságról, mumbo-jumbo varázslatról meg Isten haragjáról, miszerint majd egyszercsak megtelik a pokol és a halottak többé nem távoznak sehová, hanem itt maradnak, de hogy ne rugaszkodjunk el túlságosan a valóságtól ( bármennyire is röhejes ezt hallani egy zombi blogon ) zárjuk ki a természetfeletti zombiapokalipszis elképzelést, mivel tudományosan nem lehetséges.

Nagyon egyszerű lenne belemenni a Romero féle klasszikus ítéletnap teóriába, de mivel minden természetfeletti zombiapokalipszis alapjaként feltétel a tudomány teljes mellőzése, így az egész csupán egy mese lenne. Példaként, ha a tudományt beültetjük a legtöbb Romero filmbe, kiderül hogy az élőhalottak már a sírből sem tudnának kimászni, mivel az egy átlag ember számára fizikailag lehetetlen, (hát ha még belevesszük, hogy a sírban fekvő tetemeken az izomszövetek mennyire elrohadtak) mire a kontra a természetfeletti erő lenne a zombiknak, amivel könnyedén kimásznak a sírból és darabokra tépik az élőket, és megint csak egy végeláthatatlan labirintusban vagyunk.

Viszont, a tudományosan alátámasztott apokalipszis esetében sincs könnyebb dolgunk, hiszen a zombik alapjaként általában az szolgál, hogy az agyuk minimálisan még funkcionál és igyekszik ellátni elemi ösztöneit, azonban kevés biológiai ismerettel is tudjuk, hogy az agynak szüksége van energiára, az energiához pedig szükség van a keringésirendszer működésére, ami annyit tesz hogy vérkeringés és oxigén, vagyis működő szív és tüdő nélkül a zombi halott. Vagyis tényleg halott. Azaz nem zombi, csak simán halott. Érted... Ezzel kizártunk minden halálból visszatért szörnyeteget ami az élőket igyekszik penetrálni.

A kör tovább szűkül, ami azt jelenti hogy a tudományosan alátámasztható zombi nem élőhalott, csupán egy fertőzőtt ember mint például a már említett 28 nappal később c. filmben, viszont ezek a zombik egy szívlövéstől is földhöz vágják magukat, ami megfosztja teóriánkat az egyik legalapvetőbb szabálytól, miszerint a zombikat csak az agy megsemmisítésével lehet megállítani. Ez egy kompromisszum, amit kénytelenek vagyunk elfogadni, a már így is roppant törékeny elmélkedés folytatása érdekében.

Tehát az eddig levezetett szókarate konklúziója, hogy muszájból tovább kell haladnunk a 28 nappal később c. ( Vagy akár a Crazies, Pontypool c. ) film vonalán és kitalálni milyen tulajdonságokkal bírhat egy laboratóriumban létrehozható élőhalott a tudomány jelenlegi állása szerint. Folyt. köv.

Juan de los Muertos / Juan of the Dead - 7.1

Ha a forrásaim helyesek, a Juan de los Muertos / Juan of the Dead az első kubai zombisfilm ami valaha készült. Nos, el kell ismerni hogy elsőre nagyon jó lett, és bár nem világbajnok de mindenképpen nézhető és élvezetes a suttyó Juan és barátja Lazaro életét nyomonkövetni a kubai zombiapokalipszis után.

Belevaló hőseink egyik reggel arra ébrednek, hogy kubát ellepték az élőhalottak és eljött a világvége. Illetve mások azt hinnék, de miután rájönnek hogy ezeket a zombikat viszonylag könnyen likvidálni is lehet, Juan üzleti lehetőséget lát a dologban, így aztán pénzért bárkit megszabadít átváltozott szeretteitől és jó hős módjára segít a bajban szárnysegédjével együtt. Mindeközben folyamatos mosolyra ad okot, hogy a kubai kormány az apokalipszist a rezsim elleni támadásként próbálja beállítani.

A film különlegessége abban rejlik, hogy egyszerre mutat fityiszt és teszi nevetségessé a kubai kommunista rezsimet, és mutatja be vígjátékhoz képest igazán közelről a havannai életet. Tulajdonképpen egy gettóban csótányként leledző embereink egyrészről rendkívül viccesek, hiszen tényleg a fából is vaskarikát csinálnak, másrészt a nyomort látva a nézőnek eszébe jut hogy a zombik nem is igazán teszik rosszabbá ezt a szarfészket. Az élőhalottak nélkül is halálra lenne ítélve mindenki, Juan pedig bármennyire is hasznot próbál húzni a dologból, életben tartja az embereket, ahogy eddig is tette. A fekete humor mellé természetesen kapunk egy adagot abból hogy milyen büszke és makacs emberek is a kubaiak. Hát tudja a faszom...mindenesetre a filmnek egy érezető üzenete ez akart lenni, amivel kapcsolatban nem tudok érdemben véleményt alkotni.

A főbb karakterek remekre sikeredtek, kidolgozottak, a Juan-t alakító Alexis Díaz de Villegas remekül adja főhőst, de a többi szereplő színészi munkája is egészen jó. A filmben s speciális effektek élvezhetőek, a poénok, a párbeszédek egyszóval minden a helyén volt. A tavalyi év egyik magas íven szárnyaló zombis horrorfilmje, és én is nyugodt szívvel merem ajánlani, nem kasszasiker, de egy egyszernézős amin jól lehet szórakozni.

Underground - 3.6

Underground, vagyis Földalatti, a torrent oldalak egyik névtelen senkije, a filmipar erőszaktevője és a befejezetlen szar filmek iskolapéldája. Nem vettem a fáradtságot sem előzetes megtekintésére, sem utánaolvasásra, sem pedig imdb-re, így hát teljesen gyanútlanul ültem neki a filmnek.

Egy igénytelen földalatti katonai létesítmény belsejében vagyunk, kísérleteket és a szokásos szarságokat kavargatják éppen, az alapján hogy hány filmben történik ugyanez, kezd az a gyanúm támadni hogy minden második pincében ez történik, persze valami balul sül el a már említett pincében, ezért mutáns tininindja teknőcök helyett zombik lepték el a modernizált pincét. Minden intézkedés ellenére nem sikerül normalizálni a helyzetet, így a létesítmény egy elfelejtett időzített bombává változik a két éves szakadék alatt ahol történetünk folytatódik.

Természetesen a vegyi húslevesgyár mellett egy szórakozóhely nyílt, ahol megismerjük főszereplőinket akik egy átmulatott este után rossz irányba távoznak, és a zombik között találják magukat. Ha leszámítjuk a valoszínűség okozta gyötrelmes gondolatokat a történet kapcsán, nem is lenne rossz. Készültek már sikeres filmek ennél rosszabb alapra is. A karakterek és a kidolgozottság már inkább probléma, jellemtelen szereplőink egy balhé során egymás mellé verődnek és bezárják magukat a létesítménybe, ahonnan aztán az egyetlen kiút ha keresztülmennek az egészen. Innen mindenki kitalálja a folytatást. Az összes nő csinos és nagymellű, a sötét környezetben ez ugyan nem látszik annyiszor hogy jobbá tegye a filmet, a párbeszédek / cselekmények pedig esetlenek.

A filmen végig érezni lehet a "félkész" állapotot, mintha nem lett volna megvágva, vagy átfésülve a film a közönség számára, nem félelmes, nem parás, egyszerűen csak szagtalan. Ugorjatok a következőre.

The Bay - 6.6

The Bay, illetve Az öböl c. film nem kapott túl nagy rivaldafényt, de annyit pont igen, hogy én is felvigyeljek rá, és tudjak a létezéséről még mielőtt az kijött volna. Ez pont elég volt arra, hogy amikor a borító szembejött egy letöltő linkkel párosulva rögtön rá is ugrottam. Azonban fontosabb, hogy a film pozitív csalódás lett.

Egy maryland-i kisvárost darabjaira szaggatott egy tulajdonképpen ismeretlen gyors lefolyású járvány a július 4-i ünnepség alatt. Tulajdonképpen mondhatnánk rá hogy sablon, de egy jól felépített filmről van szó és a történet részletekben is összeáll annyira hogy élvezni lehessen az eseményeket.

Történetünk Chesapeake elnevezésü kisvárosról szól Maryland államban, ahol mindig hatalmas korhatárok nélküli tivornyát rendeznek július 4-én, ám ezúttal a buli borzalmas vérengzésbe fullad, amit mi csak utólag tudunk meg, hála a csinos és nem mellesleg szerepét remekül játszó Stephanie (Kristen Connolly)-nek. Hosszú idő után vállalja hogy kamera elé áll és kitálal a városban történtekről amit a kormány megpróbált minden erejével eltusolni. A film során Stephanie narrációja alatt különböző áldozatok/túlélők talált és nyilvánosságra hozott amatőr és profi felvételeit követhetjük nyomon, amíg nem eljutunk egészen az előzményekig és a kiváltó okig.

Ezektől a kézikamerás filmektől sokakat kiráz már a hideg, de itt szerencsére megoldották hogy ne kapjon a néző agyfaszt. Sok szálon futunk együtt Stephenie-val és a vidám délutántól egészen a vérben fuldokló hajnalig pisloghatunk. A színészek jól játszanak, a rémült városi főorvostól, hazug polgármestertől kezdve a járványügyi központban dolgozó fejesekig. A fertőzőttek nem kaptak túl nagy szerepet a filmben, inkább a fertőzés megoldására helyeződik a hangsúly, amit sikerült olyannyira érdekesre összerakni hogy a film végén inkább dokumentumfilmnek tűnik az egész mint horrornak, de még így is üti a Paranormal Activity-t. A csavarokat nem szeretném lelőni, inkább ajánlom a filmet bármely horror kedvelőnek.
 

The Book of Zombie - 3.3

Nagyon régóta szemeztem a filmmel az IMDB-n, a borító teljesen jó, és nekem cím is tetszik, több nem is kell, viszont sehol nem tudtam fellelni a produkciót, pedig nem tartom magam elveszett embernek ha internetes keresgélésről van szó. Végül is csak horogra akadt és neki is álltam a kínszenvedésekkel teli egy órás filmnek.

A történetben semmi pláne nincs, egy kétfős családi vacsora kellős közepén találjuk magunkat ahol a csinos feleség és férje szurkálódva vitatják meg az élet nagy dolgait, amikor is becsönget két mormon hittérítő, hogy fényt vigyen nyomorult főhőseink szánalmas életébe, ahogy arra minden vallás hivatott. Mondanom sem kell hogy David udvariasan elküldi őket a picsába, de néhány másodperc múlva újra szól a csengő, és a mosolygó mormonok már vérszomjas zombikká változtak.

A történet innentől kezdve teljesen kiszámítható, és borzasztóan unalmas is. Van néhány mókásnak szánt párbeszéd, néha-néha felvillan egy kis színészi munka, de ennyi az egész, semmi maradandó, semmi említésre méltó, még az is nehezemre esik hogy egyáltalán néhány mondatban összefoglaljam mi a faszról is szól az egész. A főhőseinkhez mint ahogy lenni szokott újabb főhősök csatlakoznak, a banda pedig egy kocsmában talál menedéket, ahol sarokba szorulva több sikertelen kitörés után egy végső csatában mérkőznek meg a mormon zombihadsereggel.

Persze nem szabad elfelejteni hogy ez itt egy komédia és felesleges a sárba tiporni a hiányosságok miatt, hiszen nyilvánvalóan egy könnyed kis olcsó filmről van szó, ám ezzel együtt sem ajánlanám senkinek a filmek.

The Walking Dead - 9.6

Tudjuk már, hogy a zombis szubkultúra olyannyira kiterjedt hogy százával készülnek filmek évről-évre, ezeknek pedig 95%-a egészen pocsék, a fennmaradó nézhető kategória, és talán évente 1-2 ami olyan moziélménnyel jár, hogy akár többször is meg lehet nézni. A zombis sorozat azonban olyan járhatatlan út amire nem sokan vállalkoztak eddig a kábeltévé története során, idáig.

A The Walking Dead esetében megfelelő alapot teremtett a dolgoknak az azonos címen futó népszerű képregény, ami nagy nézőtábor fantáziáját mozgatta meg, hogy a siker biztosítva legyen az AMC amerikai tévécsatorna Frank Darabont (The Shawshank Redemption, Green Mile) kérte fel rendezőnek, kiválló színészeket szerződtetett, mélyen a zsebébe nyúlt, és minden részletre odafigyelt, a statisztáknak szóló "zombiiskolától" kezdve a világbajnok sminkesgárdáig. Az eredmény nem is maradt el, a 2010-ben debütáló sorozat azóta az AMC egyik legjobb húzóerője lett, és történelmi nézettségi rekordokat döntöget még a harmadik évadban is.

A sorozatnak egyetlen ellensége van, a nézők megszokása. Zombik lévén az emberek vért, félelmet és rettegést várnak el, azonban nem szabad elfelejteni hogy ez itt inkább egy lélektani dráma, amely a túlélésről és reális hősökről szól, akik nem a világot akarják megmenteni, hanem belátják hogy a túlélés kulcsa az, ha nem konfrontálódnak a járkálókkal. A negatív kritikákat legtöbb esetben az adja, hogy egy apokaliptikus világhoz képest némelyik részben szinte alig látni zombit és akciót, csak őrségváltás, belső viszályok és nyalakodás megy végig, másrészt a sorozat erejét hosszú távon pont az adja, hogy nem belezés folyik minden héten ami unalmassá válna, hanem rejtőzködés és a túlélés biztosítása. A világvége olyan mélységeibe enged betekintést amit eddig néző nem nagyon láthatott képernyőn, megtudhatjuk mi történik hónapokkal az után hogy az eddig látott filmekben utolsó túlélők is meghalnak, és milyen a világ amikor már kézzel foghatóan nincs remény a javulásra. Ennek a folyamatnak pedig elengedhetetlen eleme az egészen zseniális karakterfejlődés.

Egy olyan világban, ahol a sorozat játszódik nincs helye többé gyenge embereknek, de a legerősebbek is összeroppannak, eltorzulnak a folyamatos rettegés és bizonytalan holnap miatt, ennek következtében a karaktereknek muszáj változni. A megformálásban nem volt a rendezőknek és színészeknek nehéz dolga, hiszen a képregényben szereplő Rick Grimes például minden idők 26. legjobb képregényhőse az IGN pontozása szerint, a listán pedig nem ő az egyetlen. Mindenki a maga módján alkalmazkodik, van akiből idővel egyszerűen kivesznek az érzelmek, másoknak agyára megy a veszteség és a félelem és képzelődni kezdenek, megint mások egyszerűen jobb emberré válnak a szörnyűségek hatására, de érdekes vonala a sorozatnak az is, hogy miként hat a világ egy 10 éves kisfiúra hosszútávon. Minden egyes karakteren megfigyelhető a folyamat, és kivétel nélkül minden színész remekül adja vissza a rá bízott szerepet, ezért is van hogy az edzettebb tévénézőknek is tátva marad a szája egy komolyabb veszteséggel záródó rész után.

Egy dolog közös, előbb vagy utóbb mindenki megtörik lelkileg. Személyes kedvencem például a harmadik évad 4. részének zárójelenete, ahol Rick egyszerűen nem képes megbírkózni egy közeli családtag elvesztésével, és hisztérikusan, magáról megfeledkezve, bömbölve mint egy csecsemő fekszik le a földre sírni, nem túlzok ha azt mondom libabőrös lettem a jelenettől. Ahogy a karakterek változnak, úgy változik velük a világ összképe is. Eleinte túlélőink legfőbb célja hogy valamiféle választ, segítséget, katonai bázist, evakuációs központot, esetleg gyógymódot találjanak, közben segítsenek a túlélőkön ahogy erejükből telik, a harmadik évadra azonban ez teljesen megszűnik, és kedvenceink hidegvérű gyilkosokká válnak, akik bárkit megölnek egy baltával ha a családdá kovácsolódott csoport tagjának biztonságát fenyegeti, az élőhalottakkal telített világ pedig nem több puszta háttérzajnál, amivel együtt kell élni.

Lehetne még fényezni és magasztalni a sorozatot,  de "spoilermentes" értékelőmet inkább zárom is annak reményében hogy aki még nem látta, az talán nekiveselkedik a sorozatok egyik legújabb királyának, garantáltan nem fog csalódni, amit az egészen pazar 8.8-as imdb pontozás is előrevetít, amivel a The Walking Dead a legnagyobb internetes filmadatbázis legmagasabbra értékelt zombis produkciója a filmeket és sorozatokat is figyelembe véve.

Rise of the Zombies - 4.6

A már jól ismert Asylum produkciós iroda egyik legfrissebb zombis horrorfilmje, ami önmagában nem egy pozitívum, de az utóbbi évek során felismerhető valamiféle fejlődés a B kategóriás gagyi filmek mozigyárától, ugyanis legutóbbi filmjük a Zombie Apocalypse már egészen emészthető volt, és elöljáróban azt kell mondanom hogy a Rise of the Zombies sem annyira rossz. Az Asylum legnagyobb ellensége a hírneve, aminek hála minden filmerajongó a csicska koppintott filmekkel azonosítja őket teljes joggal.

A történet semmi újat nem tartogat, de nem is teljesen bugyuta. Hőseink Alcatraz szigetén kempelnek a zombi apokalipszis kellős közepén, próbálják életben tartani a reményt, hogy kutatójuk Dr. Dan Halpern megtalálja a fertőzésre a gyógymódot. A szigetet azonban lerohanják, és választás elé állítják a csapatot; vagy elmenekülnek a szigetről, vagy maradnak halálukig. Itt a történet több szálra szakad, eltántoríthatatlan kutatónk marad egymaga a szigeten hogy eljátsza a Legenda Vagyok második részét, a menekülő csapat pedig kettéválik, egyikük a vakcinát, másikuk az evakuációs központot célbavéve. Ahogy sejteni lehet lesznek gyilokok, sírás, menekülés és zombik. Egyesével megtudjuk a személyes ambíciókat, hogy ki miért is tart ki ezekben a sötét időkben, ki Isten, ki a tudomány, ki a születendő gyermeke miatt.

A karakterek egyébként kidolgozottak, és sokat lendít a filmen hogy olyan neveket is sikerült felkérni mint Danny Trejo (Machete, Grindhouse, Alkonyattól pirkadatig) vagy Ethan Suplee (My name is Earl). Maguk a jelenetek is minőségileg jók, teljesen nézhetőek és rengeteg Asylumtól megszokott speciális effekt van a filmben, de a pláne továbbra is hiányzik. Az emberek elhullanak és a dráma mélyül ahogy haladunk előre az időben, de nem sikerül átadni a hangulatot és ez az amiben az Asylum rendre pocsékul szerepel. A zombik kidolgozottak, a sminkesek a legtöbb helyen jó munkát végeztek, a színész próbálják átélni a szerepüket és sok helyen ez sikerül is, ennek köszönhetően nem szenvedtem a másfél órás produkció során. Zombibuziknak egyszernézős.