Fear the Walking Dead - Pilot + 1

Ahogy azt már sokan tudják, a Walking Dead sikerein felbátorodva az AMC berendelt egy Walking Dead spin-off (ugyanaz a háttérsztori, de más emberekkel, máshol, más időben.) sorozatot, a Fear the Walking Dead-et. Az AMC semmit nem bízott a véletlenre, a sorozat rendezésére Dave Erickson (Sons of Anarchy) és Robert Kirkman (The Walking Dead) kérte fel, és csupa minőségi színészt szakítottak a karakterekre. A befektetés úgy látszik kifizetődik, hiszen az első rész az amerikai kábeltörténelemben a legmagasabb pilot nézettséget érte el, több mint 10 millióan nézték. Ez persze nagyrészt a Walking Dead sikerének köszönhető, hiszen a nagy testvér alapozta meg a spin-off iránti hihetetlen érdeklődést is.

A Fear the Walking Dead egy előzménysorozat ami időben a The Walking Dead előtt játszódik, és Los Angeles bukását meséli el a nézőknek. Kérdés hogy tud-e újat nyújtani a sorozat, hiszen aki látta a The Walking Dead-et eddigi részeit, úgy gondolhatja a világvége minden részletét és borzalmát ismeri, de ez tévedés. Mint ahogy a neve is mutatja, a sorozat nagy hangsúlyt fektet a félelemre valamitől, amit még nem is láttunk, vagy ha láttunk is, nem hihetünk el, hiszen képtelenség. Szereplőink is ebben a tudatban élik a hétköznapi életüket, bejárnak dolgozni, és az mindennapi problémákkal piszmognak, hiába van egyre több arra utaló jel, hogy valami nagy baj közeleg.

A sorozat remekül illeszkedik napjaink világába, és nagyon okosan használja ki a mai emberek tudatosságát és kötelességtudatát. Kelj fel időre, menj be dolgozni, kövesd a rutint, ne térj el tőle, holnap pedig ismételd. De minek kell történnie ahhoz, hogy az ember felborítsa a rutint, munka helyett autóba üljön, és minden túlélőkészletével keressen egy biztonságosabb helyet, ahol jobbak a túlélési esélyei? És minek kell történnie ahhoz, hogy az ember képes legyen szeretteinél is elérni, hogy felborítsák a rutint, és vele tartsanak? Nagyon sok mindennek.

Logikusan felépített történetet kapunk arról, hogy a társadalom és a benne élő emberek mennyire mereven ragaszkodnak a napi rutinhoz amit a közösség diktál, végletekig tagadják a problémákat, bíznak abban, hogy majd valaki más, például a rendőrség helyreteszi a dolgokat, hiszen az emberek szent meggyőződése hogy a napi rutint a felettük álló szervek mindig képesek lesznek biztosítani.

Viszont ha ez nincs így és a társadalom képtelen tovább tagadni a problémát, kártyavárként omlik össze és ember-embernek farkasává válik. Ha pedig a szóban forgó probléma egy zombi járvány - amelynek terjedése és kezelése nem ismert - akkor az ember nagyon hamar egyedül találja magát a túlélésben.

Az első két rész után jól látható, hogy a karaktereinket jól kigondolták és fel is fogják építeni őket a sztorival, a zombikra pedig ahogy a The Walking Dead sorozatban megszokhattuk, itt sem lesz panasz. Egyértelműen a történet lehet az, amiben az új spin-off többet, új látószöget ad a nézőnek, és betekintést nyújt abba, hogyan jutottunk el a drogtanyától, a kormányzó-n és kannibalizmuson keresztül egészen Alexandriáig. 

Itt most nem lesz pontozás, hiszen mindössze az első két epizódról beszélünk, de annyit el lehet mondani, hogy mindenkinek kötelező követni a részeket, aki kicsit is szereti a horrort, vagy a Walking Dead sorozatot.

Z mint Zombi - 1. évad - 5.5

A szegény ember Walking Dead-je, vagyis a Z mint Zombi. Ahogy azt már megszokhattuk, a legendás Asylum filmstúdió megpróbálja meglovagolni a Walking Dead által hihetetlen magaslatokba repített zombi szubkultúrát, a szinte már névjegyévé vált gagyi CGI grafikával és Danny Trejo-val. Ezúttal Danny Trejo nincs, gagyiság viszont annál több.

A Z mint Zombi sorozat alapsztorija a világjárvány kitörése után 3 évvel játszódik, ahol is a társadalom már néhány fős túlélő csoportokba sűrűsödött, akik próbálják valahogy átvészelni a mindennapokat. Persze ez így nagyon szürke lenne, ezért kapunk egy nagyon megosztó kulcsfigurát, Murphy-t, aki az egyedüli ismert túlélője a zombijárványnak, ennek megfelelően az emberiség utolsó reménye. Ezzel a státusszal együtt jár, hogy minden jött-ment mellé verődik, hogy elszállítsa őt az utolsó megmaradt kutatóállomásra, Californiába, és kész is az alapsztori. Ezt kihasználva a faszfej kellemetlen modorú Murphy nagyra nőtt gyerekként megállás nélkül szidja/szívatja megmentőit, mivel ugye őt úgysem rakják ki az autóból, de azt alá kell írni, hogy Keith Allan remekül alakítja a karaktert, és idővel a néző szívéhez nő. A sorozat folyamán tényleges karakterfejlődése van, és még rejtélyes módon emberfeletti erőre is szert tesz a benne növekvő fertőzésnek köszönhetően, ami egy kis színt visz a sorozatba. Sajnos őt körülveszi a névtelen tömeg, A Doki, Tízezer, Warren, Mac és a többiek, akiknek ugyan próbáltak sajátos jellemvonásokat adni, de ez nem igazán sikerült. Vegyük például górcső alá Cassandra-t, aki alap tagja a csapatnak, minden részben szerepel, de egy jelenetére sem emlékszik az ember, annyira szűrke és semmilyen, de nem sokkal jobb a helyzet ha Warren-t, vagy Garnett-et vesszük alapul. Ez nagyon nagy probléma, hiszen egy sorozatnál alap lenne hogy a néző megszeressen egy-egy karaktert, majd izguljon érte, pláne horror témában.

Bár nem túl sportszerű párhuzamot vonni a Walking Dead és a Z mint Zombi között, de muszáj kiemelni hogy esetünkben három év pusztuló zombikkal teli világvége után, mindegyik karakter kisimult (még ki is sminkelt), semmiféle mentális vagy fizikai nehézség nem mutatkozik rajtuk, mintha csak a hátsó udvarban bohóckodnának és nem az életükért kellene küzdeni minden nap. Ezzel szemben, a Walking Dead minden egyes szereplője teljesen összeroppant és kibaszott túlélési ösztönök hajtotta porhüvellyé alakult, aki már-már beszélni is alig képes, nem hogy bohóckodni.

A jelenetek, CGI és párbeszédek terén az Asylum egyszerűen képtelen elszakadni saját korlátaitól, egymást követik a nevetségesen megrendezett jelenetek, csapatunk menetrendszerűen minden részben belebotlik egy azonnal eszkalálódó megkerülhetetlen problémába, amit most és azonnal nekik kell megoldani, mindezt fájdalmasan fos párbeszédek kíséretében. A fekete humorral telepumpált Murphy-t kivéve, az egész sorozat jobb lenne párbeszédek nélkül.

A sorozat története meglehetősen egysíkú, nincs benne valódi fejlődés, a kiindulópont és a cél adott, de a kettő között minden rész egy különálló kis történetet mesél el, ahol hülyébbnél hülyébb ellenfelekkel, mikroközösségekkel és akadályokkal találják szemben magukat szereplőink. Hol atomrobbanást kell megakadályozni, hol mesterlövész versenyt kell megnyerniük a továbbhaladáshoz.

Hogy valami jót kevésbé szart is mondjak a sorozatról, a zombik hozzák a szintet. A klasszikus húsevő elpusztíthatatlan lények, jól sminkeltek, sok van belőlük, és veszélyesek is. Az értékelés elég negatívra sikeredett, de ettől függetlenül, aki szereti a Walking Dead-et, vagy egyáltalán a zombis horror-t, az tehet vele egy próbát, esti unaloműzésnek még mindig jobb mint a Twilight.


 

Maggie - 5.9

A Maggie egy egészen friss, és a maga módján kiemelkedő alkotás, bár valószínűleg nem kapott volna ekkora visszhangot, ha nem a jó öreg Arnold Schwarzenegger játszaná az egyik főszerepet.

Erősen vegyes érzelmekkel álltam neki a filmnek, nem fűztem túl sok reményt egy apokaliptikus zombi világjárvány lassú és drámai bemutatásához, de bizakodásra adott okot a két izmos produkciós iroda (Ingenious Media (X-men filmek, Pi Élete, új Majmok bolygója filmek, Sorstalanság), Lionsgate) és Henry Hobson rendező, aki a Walking Dead sorozatban is tevékenykedik. Szerencsére a stábtól egy kerek filmet kap a néző, kiváló színészi játékkal, helyenként kellő feszültséggel, drámával, valamint visszafogott ugyanakkor erős látvánnyal.

A történetünk egy zombi világjárvány által uralt világban játszódik, ahol az emberiség még küzd a fennmaradásért, az ország infrastruktúra, katonaság, távközlés és úgy egyáltalán a mindennapi élet még nem esett szét teljesen, de komoly pofonokat kapott. Történetünk központjában Maggie Vogel (Abigail Breslin) áll, aki kénytelen szembenézni a gyógyíthatatlan zombi járvánnyal és a lassú átalakulással, amely során apja, Wade (Schwarzi) próbálja tartani benne és önmagában is a lelket, hogy a kislány emberséges módon tudja elhagyni az élők sorát.

Ez a világ egészen más, mint amit a hasonló jellegű horror filmekben megismertünk, rengeteg eljárás és humánus protokoll van arra, hogyan is kell kezelni a fertőzött egyedeket, és aki a korai stádiumban van, akár haza is mehet a családjához, hogy élje tovább még hátralévő életét. Így tesz Maggie is, aki ugyanúgy eljár a barátaival, mint előtte, de végső búcsú szaga van minden találkozónak. A film ügyesen szembe állítja a humánus, brutális/szélsőséges valamint a ténylegesen logikus megoldásokat a vírussal szemben, és sikerül úgy felépíteni a történetet, hogy a néző tényleg elhiszi, akár így is történhetne a világvége. Viszont ne felejtsük el, hogy a film nem kizárólag dráma, hanem részben horror is.

Az átalakult zombik valóban zombik, ugyan nem szaladnak, de minden tekintetben a klasszikus lassan mozgó, húsevő szörnyek, az átalakulás viszont jelentősen lassabb, a fertőzötteken akár egy hétig csak a rosszul lét és furcsa étvágy jelei mutatkoznak, ami nem teremti meg egy valódi izmos zombihorror hangulatot. A film próbálja kijátszani az ijesztő elemeket amennyire tudja, helyenként sikerül is, de mégis egy melankolikus, lassú és elmélkedős dráma lesz a végeredmény.

Ami még piros pont, hogy a halálos és rendkívül veszélyes zombi vírussal fertőzött egyéneket az illetékes szervek ellenőrzik, és egy ponton kötelezően elviszik, fenntartva a közbiztonságot. Tekintve hogy vidéken járunk, ez két rendőrt jelent, akik a család régi barátai, és egy pontig - vagy még azon is túl - tiszteletben tartják a család akaratát, vagyis hogy maradjon Maggie a családjával. És itt ugyancsak kiütközik a logika, protokoll és a emberi bánásmód közötti éles ellentét.

Összességében a Maggie egy elgondolkodtató és tartalmas horror-dráma (1:4), amit bárkinek nyugodt szívvel ajánlok, aki szereti a világvége hasonló megközelítését, és nem csupán vérre vágyik.

Fields of the Dead - 2.2

A most következő szuperprodukció bemutatásához szükséges egy kis kulisszatitkot megosztanom. Filmek közben, vagy amikor már fáradt vagyok, rövid jegyzeteket emelek ki arról, hogy mit is lehetne kielemezni a blogra. Nos, a Fields of the Dead mindössze a következő néhány szavas elemzést kapta: "kukorica indián akármi faszomja." Szó szerinti idézet.

A helyzet az, hogy lehet itt elemezni, értelmezni, rángatni a bőrt a pérón, de ez a film egy fos. Adott egy baráti társaság 7 emberrel, a nagy semmi közepén, kukorica van mindenhol, és tanulmányi kutatásnak álcázott sátorozós hétvégét terveznek. Az egész nagyon..nagyon..büdös. Az egész film annyi újdonságot tartalmaz mint a 20 éve forgatott karácsonyi Bud Spencer filmek.

Csapatunk takarék lángon végzi a tanulmányi kutatásba foglalt feladatokat, inkább buliznak és henteregnek, míg nem egyikük talál a kukoricamezőn valami megszáradt voodoo kutyaszart, ami aztán a táborhelyre vonzza az összes közelben tanyázó csöves kukorica indián szellemet. A film ezen a ponton rákapcsol, és megpróbál horrorként viselkedni, de csak még rosszabb lesz az egész. A színészi munka pocsék, semmi beleélés, a párbeszédek pedig olyan rosszak hogy önkéntelenül is összeszorítod a záróizmodat hallgatás közben. Mindez nem fogható az alacsony költségvetésre, mivel láttunk már - ha mást nem, legalább történet vagy színészi munka szintjén - remek filmeket kevés pénzből is.

Zombikból, félelemből nem sok, erőtlen ijesztgetésből viszont annál több jut a film második felére, és sajnos azt kell mondani hogy nem is igazán érdemel további elemzést, mivel még csak nem is olyan rossz, hogy arról már érdemes legyen hosszasan diskurálni, a jótól pedig olyan messze áll mint a magyarok a foci VB kijutástól. Messziről kerülni ajánlott.

Wyrmwood - 7.1

Mostanság kevés zombis film van, aminek a bemutatója lázba hozna, ezen kivételek közé tartozik a Wyrmwood, ami Youtube-n jelent meg előttem mint javasolt videó és miután megnéztem a rövid bemutatót rögtön meg is vettem akciósan (letöltöttem nCore-ről.).

A film mögött nem áll komoly produkciós iroda és a rendező Kiah Roache-Turner is egy jelentősebb szakmai referencia nélkül álló első filmes figura. Nyilván a büdzsé minimális volt, és publikusan elérhető háttérinfó hogy a filmet kizárólag hétvégente forgatták, így 4 évig tartott amíg elkészült. Elég komoly korlátokkal indult a forgatás, de lássuk mit sikerült kihozni belőle.

Sokat! A névtelen színészek remekül hozzák a szintet, sikerül lehozni mindent a drámától egészen a dühig, úgy látszik hogy nem csak úgy találomra hívták be az embereket a szerepekre. A díszletek kidolgozottak, ugyanakkor tegyük hozzá, hogy - nyilván a költségvetés miatt - a jelenetek nagy része erdőben, közúton vagy valamilyen garázsnál, zárt helyen történik. Ehhez tartozik hogy a zárt helyeket eleinte nagyszerűen kihasználja a film, sikerül felbaszni a feszültségmétert az egekig, ehhez jön a zombik kiválóan megcsinált sminkje, a vér és a rémisztő pont szerű pupilla és szivárványhártya, ami a 28 nappal később egyik sajátos eleme is volt, és azóta is a frászt hozza mindenkire aki látta a filmet. Remek példa ez arra, hogyan lehet kis költségvetésből jó filmet csinálni. A zombik viselkedése csillagos ötös, akárcsak a ruhák, eszközök és járművek a film alatt. Ahogy már mondtam, nem kell ahhoz komoly pénz hogy a pofádra tudjál kenni egy kis ketchupot és hörögjél.

Kapunk nagyjából egy tucat különböző karaktert, és több eseményszálat ami végül összefut, viszont egy ponton kiütköztek a korlátok. A történet - a büdzsé és a helyszínek miatt - meglehetősen egysíkú, és a vége felé unalmas. Hiányoltam az igazán nagyszabású helyszíneket vagy jeleneteket a filmből, amik arra hivatottak hogy átadják a zombi apokalipszis hangulatát a képernyőn, hiszen ez lenne az egyik lényege a filmnek, de pont ez a leggyengébb elem is benne. Sajnos viszont itt csupán haladunk az erdőben, és időről-időre találkozunk egy garázzsal, bódéval ahol újabb zombikba botlunk. Főszereplőink az idő nagy részében autóval száguldanak az utakon, de még csak eszükbe sem jut bekapcsolni a rádiót, hogy megtudják mi folyik a nagyvilágban. Egyedül a nyitójelenetben látunk egy kis szeletet egy kertvárosból, ahonnan főszereplőnk története indul, de ez nagyon sovány egy világvége filmhez.

Mindennek ellenére a film élvezhető, van benne bőven zombi, fröcsögő belek és csavarok is, ajánlott mindenkinek aki szereti a zombikat, vagy a jó filmeket.

The Returned - 5.5

Jelenlegi delikvensünk egy egészen friss produkciós iroda páros, a Ramaco Media I és Castelao Pictures első filmje, amely szerencsére úgy döntött hogy nem egy meglévő történetet varázsol új köntösbe, hanem önállót próbál alkotni, ami sikerült is. A spanyol-kanadai próbálkozás plakátja régóta járja az internetet zombis berkeken belül, néhány hónapja nekem is sikerült eljutnom odáig hogy megnézzem.

A történet egészen eredeti. A zombi outbreak nagyjából 10 évvel ezelőtt történt, viszont nem volt világvége, nem volt kipusztulás, és Shane sem dugta Lori-t a bozótban, mivel filmünkben rövid kutatás után megtalálták az ellenszert. Persze van csapda is, a szer nem tökéletes. Eliminálni nem, csak kezelni tudják a fertőzést az emberekben, ami azt jelenti hogy a fertőzött - de kezelés alatt álló - emberkék nem mutatnak semmiféle tünetet, élik hétköznapi életüket egészséges társaik gyűrűjében, más szóval időzített bombák.

A történet alapjául szolgáló probléma, hogy minden fertőzöttnek naponta kell kezelnie magát, és szigorú elosztó központokban tud hozzájutni heti avagy havi adagokhoz. A film során nyomon követhetjük a dolgokat egy nagyobb látószögből is, ahogyan is gazdasági nehézségek - avagy éppen politikai akadályozások - miatt a szer ellátása akadozni kezd, majd pedig végleg leáll, így hőseink akik eddig csak táncoltak a penge élén, most bele is ülnek csupasz picsával.

A film során remekül mutatják be az eszkalálódó pánik hatásait és rétegeit a társadalomban. Először csupán semleges riportokat mutatnak be a a tévében arról, melyik politikai oldal szerint hogyan kellene kezelni/megoldani a helyzetet, majd ez lecsorog minden társadalmi réteghez, az utcára, és egyre jobban kiéleződik az ellentét ember-ember, barát-barát között is, míg nem eljutunk odáig hogy az ember egyedül magára - illetve ha szerencsés, barátaira - számíthat.

A történet menete mellett főhőseink, Alex és Kate adják a másik színfoltját a filmnek. Valódi túlélők, és remekül elnavigálnak ebben a képtelen világban, szükségük is van rá, mivel Alex fertőzött. Felkészültek a legrosszabbra, több hónapra elegendő készletük van, viszont egy ponton eljutunk oda, ahol már a szérum értékesebb az emberi életnél is, ez pedig olyan helyzetek elé állítja őket amire nem lehet felkészülni. Anélkül hogy még többet elárulnék, a film elsősorban azoknak ajánlott, akik szeretnek elmélkedni egy-egy történeten, és nem csak a gyilok tartja őket ébren, mert abból hiány van a filmben.

Dead Snow 2 - 4.9

Az első részben főhősünk pocsék napot zárt, megharcolt a náci zombikkal, megölte a csaját egy baltával, és menekülés közben még a fél kezét is elvesztette, de megpróbáltatásai még közel sem értek véget. A kavarodásban ő lesz a náci zombik elleni blokád vezetője, ideje hát hadsereget toborozni.

A film minőségileg rendben van. Már úgy értem egy náci zombik folytatáshoz képest. A vágások jók, a hangok, hörgések illenek a filmhez, jó sok a vér, eszem megáll de még történetvonal is van, szummázva pedig a film komédiának elmegy, egyszer megnézhető, persze ameddig az ember nem veszi túl komolyan. Igaz komédiához képest nincs benne sok poén, néha lehet rajta derülni, még nekem is sikerült.

A film készítői jól láthatóan sok energiát fektettek a csatajelenetek és a náci zombik vonulásával együtt járó rombolások kidolgozásával, és ezek meg is látszanak a filmen. A csatajelenetek jók, és látványosra sikeredtek a brutális rombolások is. A zombik a filmben kevésbé zombik, mint inkább hidegvérű gyilkosok. Nem esznek ember húst és nem cincálnak szét egyetlen töppedt pöfeteg kövér ember gyomrából kikandikáló vastagbél darabkát sem, ezzel szemben kalapáccsal, baltával, vagy esetleg puszta kézzel tépik szét az útjukba eső civileket, kegyetlen brutalitással.

A humor hiányának egyik fő oka, film érezhetően humorért felelős karakterei csak a történet felénél csatlakoznak be, ők pedig az úgynevezett "Zombi Squad".

Erős spoiler! Jelölt ki az oldaváshoz. Főhősünknek minden segítségre szüksége van, ha meg akarja állítani a hömpölygő náci zombi hadsereget, így kapcsolatba lép a témában legnagyobb szakértőnek számító egységgel. A viccesnek szánt csavar a történetben annyi, hogy a "Zombi Squad" valójában két nyominger nő és egy kompútermogul fickó neókabátban.
Az események és kisebb összetűzések váltják egymást, míg nem a két sereg egy látványos ütközetben méri össze erejét. (Láttál már olyan komédiát, ami drámával, a főhős és egy város lemészárlásával ér véget?) Főhősünk pedig jutalmul megdöngetheti döglött/zombi csaját.
Összességében egyszer nézős, akinek tetszett az első rész, az nyugodtan nekiugorhat ennek is.