Egy idilli kisvárosban vagyunk, ahol egyből bedobnak minket a mélyvízbe. Wendy, a fiatal és gyönyörű lány akit mindenki szeretett a környéken, eltűnt, barátai pedig éppen a temetésre készülődve próbálnak megküzdeni fájdalmukkal. Mindenki más módon. Sorban megismerjük a szereplőket, Patricket és Carolt, a két testvért, Addy-t, aki Wendy legközelebbi barátnője volt, a kis Beetle-t, és Anna Haran-t aki kullancsként kapaszkodik Addy barátnőjébe, valamint Rody-t, akinek a házában játszódik a történet nagyrésze.
Azonban történik valami váratlan, Patrick és Beetle rátalál Wendy-re. Nyílvánvalóan nem él, de nem is halott, ők pedig szinte azonnal összerakják, hogy zombi lett. Ezt nem mondják ki hangosan, mégis eszerint cselekszenek. Nem viszik kórházba, nem szólnak senkinek, csak Carol-nak és elrejtik őt egy olyan helyre ahol senki nem fog rátalálni, amíg kitalálják mi is lesz. Tetszett a filmben hogy a szereplők nem buták, úgy nagyjából reális döntéseket hoznak és nem rontanak el semmit látványosan. Wendy pátyolgatása szépen-lassan átalakul őrületté, mintha csak egy babát tartanának otthon, fény derül Patrick plátói szerelmére a zombi iránt, ami miatt még inkább beteges képet fest az egész öltöztetős, fürdetős, etetős babázgatás. Közben a háttérben mozognak a mellékszálak, Abby és Carol kapcsolatának alakulása és hasonló faszságok, szomorúan figyeltem meg hogy a zombi téma sokkal kevesebb részt kapott a film vége felé mint kellett volna, nagyobb hangsúly jutott az unalmas kisvárosi hülyeségekre. Elsősorban ezért is merem azt állítani hogy a film a vége felé bizony nagyon unalmas lett.
Wendy határozottan zombi. Való igaz, nem a hagyományos Hollywood-i értelemben vett darálógép, de vonzódik az élő húshoz és mozog annak ellenére hogy nincs pulzusa. Viszont Romero féle rokonaival ellentétben, nehezére esik járni, pláne futni, még a fejét mozgatni is komoly koordinációs feladat, sebessége pedig egyáltalán nem jelent veszélyt senkire. Éppen ezért, ő többnyire csak vonaglik ott ahova leteszik, néha-néha megpróbál felállni, lépni előre párat, de rendszerint összeesik mint egy járni tanuló kisgyerek. Alternatív módja az élőhalottak ábrázolásának, de nem teljesen elveszett. Sajnos ahogy mindenki rájöhetett, a film nem félelmetes. Hiába töröm a fejem nem jutott eszembe olyan jelenet amikor kicsit is megijedtem volna, ezért inkább drámának lehet nevezni a filmet, abból is az unalmasabb fajta.