Történetünknek egy temetkezési vállalat ad helyet, ahol is megismerjük a Gerald névre keresztelt magas, kimért főnököt, aki jól láthatóan egy sötét titkot rejteget még a többi dolgozó szeme elől is. Most biztos azt mondod, díjnyertes póniló legyek ha nem zombikat titkol, és igazad lenne. Az épület krematóriumában Gerald elzárt néhány élőhalottat, akik két hete kezdtek el feltünedezni. A történettel valójában nincs gond, persze nem túl eredeti vagy kreatív, de közönségképes, a kivitelezésről már ugyanezt nem mondhatom el.
Amivel a legtöbb kínom volt, az állandó sötét helyszínek. Még ha verőfényes napsütés is van, az összes szereplő egy világítás nélküli teremben végzi a dolgát, hogy véletlenül se lássunk semmit. A 40. percig Gerald többször betért a zombifészek krematóriumba is, ahol a fényviszonyok miatt pontosan annyit látunk hogy semmit, érted? A másik gyermeteg probléma, hogy a horrornak induló film picit sem félelmetes, és mire a belezős szakaszba érne a történet, már teljesen szétbombázták szőnyeg alá rejtett poénokkal. Mentségére szóljon a készítőknek, hogy itt is egy meglehetősen alacsony költségvetésről beszélhetünk, a poén meg ugye ingyen van, de a reflektor már nem. Néhány üde színfoltot azért találtam, ilyen az egyik dolgozó lány karaktere, aki világfájdalmas viselkedésével sokszor zavarba hozza az embereket. Többször visszakérdeznek bemutatkozáskor, mivel a neve DyeAnne, ami hogy úgy mondjam nem igazán hétköznapi, és az egyik alkalommal a perverz picsa még egy hullát is meglovagol a boncasztalon.
Szummázva a rizsát azt kell mondanom a film nem éri meg a rászánt másfél órát. Lassú, unalmas, amatőr, vérszegény, elbagatellizált, kutyaszar. De hatalmas szerencsénkre az egészet 3D-ben nézhetjük végig.
