ZMD - Zombies of Mass Destruction - 6.1

A Zombies of Mass Destruction egy nevenincs amerikai zombi komédia, ami ebben a kategóriába mindenképpen a jobbak közé sorolandó. Vannak olyan filmek, amiket vígjátéknak mondanak, de egy eredeti poén sincs bennük és szenvedés megnézni. A ZMD kategóriákkal jobb, és simán élvezhető, eredeti poénok vannak benne.

Történetünk egy tökéletes amerikai kisvárosban játszódik, ahol két fő szálon követjük végig a világvégét, amik csak az apokalipszis utolsó jelenetében kapcsolódnak össze. Egyrészről adott Frida, az egy hónapja egyetemről hazatért lány, aki egyedüliként képviseli a józan észt és a hétköznapi viselkedési normákat. Szerencsénkre az idióta szomszédság rendre megtalálja őt a hülyeségével, nem egyszer bocsánatot is kérnek tőle az iraki háború miatt, ő pedig nem győzi válaszként adni hogy ő amerikai, az apja pedig iráni. A helyzetkomikumokon jól lehet szórakozni a káosz előtt és után is szerencsére.

Másik szálon találjuk Joe-t és Lance-t, akik szintén most értek a kisvárosba, méghozzá azzal a szándékkal hogy bevallják Joe anyjának, egy párt alkotnak, vagyis melegek. Mifelénk nem rajongunk a buzikért, de a film kedvéért hajlandó voltam eltekinteni ettől a kis mellékszáltól, mivel cserébe a két hombár remek agyzsibbasztó poénokkal dobta fel a filmet.

Bár nem túl eredeti, azért elmondható hogy a filmünk történetének képzeletbeli fogaskereke egészen jól pörög a sok vértől, és sikerül végig fenntartani a figyelmet. Még az apokalipszis előtt látszódnak jelei annak, hogy a kisváros néha túlságosan is tökéletes, de miután az élőhalottak ellepik az utcákat, a bolond szomszédság nem csak idegesítő lesz, hanem közveszélyesen hülye is. A vicces jelenetek néha már átcsapnak véresbe, és néha-néha egy jóízű nevetés után megfogalmazódik egy mondat az ember fejében; "ejj bazmeg ez azért fájhatott."
A karakterek mókásak, mindenkinek megvan a maga helye a történetben. Főszereplőink képviselik a hétköznapi embert, a gond velük csupán annyi hogy nem illenek bele a kisváros kicsinyes, konzervatív, pszichotikus összképébe, ezért a többség idegenként tekint rájuk és meg is kapják magukét az apokalipszis miatt. Ez ad egyfajta alap idegesítő konfliktust a filmnek. A zombikkal sincs különösebb gond. Általában a véres horrorfilmekben érzékeny vagyok arra hogyha sétálgató élőhalottakat akarnak beállítani veszélyesként, miközben simán el lehetne sétálni mellettük, de itt nem volt vele probléma hiszen nem az ijesztgetés a fő célja a filmnek. Pont annyira félelmetesek és veszélyesek, amennyire lenniük kell.

Minden pozitívum ellenére azt kell mondjam a film egy egyszer-kétszer megnézős film, amin az ember jól elszórakozik ha értékeli az ilyesféle agyzabáló elborult humort, de másodszor már minden poén unalmas ..