Egy maryland-i kisvárost darabjaira szaggatott egy tulajdonképpen ismeretlen gyors lefolyású járvány a július 4-i ünnepség alatt. Tulajdonképpen mondhatnánk rá hogy sablon, de egy jól felépített filmről van szó és a történet részletekben is összeáll annyira hogy élvezni lehessen az eseményeket.
Történetünk Chesapeake elnevezésü kisvárosról szól Maryland államban, ahol mindig hatalmas korhatárok nélküli tivornyát rendeznek július 4-én, ám ezúttal a buli borzalmas vérengzésbe fullad, amit mi csak utólag tudunk meg, hála a csinos és nem mellesleg szerepét remekül játszó Stephanie (Kristen Connolly)-nek. Hosszú idő után vállalja hogy kamera elé áll és kitálal a városban történtekről amit a kormány megpróbált minden erejével eltusolni. A film során Stephanie narrációja alatt különböző áldozatok/túlélők talált és nyilvánosságra hozott amatőr és profi felvételeit követhetjük nyomon, amíg nem eljutunk egészen az előzményekig és a kiváltó okig.
Ezektől a kézikamerás filmektől sokakat kiráz már a hideg, de itt szerencsére megoldották hogy ne kapjon a néző agyfaszt. Sok szálon futunk együtt Stephenie-val és a vidám délutántól egészen a vérben fuldokló hajnalig pisloghatunk. A színészek jól játszanak, a rémült városi főorvostól, hazug polgármestertől kezdve a járványügyi központban dolgozó fejesekig. A fertőzőttek nem kaptak túl nagy szerepet a filmben, inkább a fertőzés megoldására helyeződik a hangsúly, amit sikerült olyannyira érdekesre összerakni hogy a film végén inkább dokumentumfilmnek tűnik az egész mint horrornak, de még így is üti a Paranormal Activity-t. A csavarokat nem szeretném lelőni, inkább ajánlom a filmet bármely horror kedvelőnek.
