Gangsters, Guns & Zombies - 5.6

A Gangsters, Guns & Zombies egy szagról erősen B kategóriás bugyuta film hatását kelti, a borító semmilyen, a cím egyenesen szar, az előzetest pedig inkább meg sem mertem nézni. Ennek ellenére kifejezetten élveztem a filmet, egészen hangulatos apokaliptikus zombi-horror-vígjáték színes karakterekkel, elég jó színészekkel és igényes zombis sminkesekkel. Szinte minden jeleneten látszik a befektetett munka, bár nyilván a szoros büdzsé miatt nem világbajnok kasszasikerről beszélünk.

A nyitójelenetnél azonnal megtetszett a film, ahol is bemutatást nyernek a legfőbb karakterek, akiket figyelemmel kísérünk a film során. Az egész jelenet hasonlít arra ahogy a Blöff c. filmben rendezték a dolgot, és még a karakterek között is van párhuzam, na de nem baj. Még mindig jobb ha egy film alapul vesz egy jól bevált sémát, aztán csiszol rajta, mint ha nem csinálna semmit. Itt van nekünk Q, a feka sofőr aki első balhéjára készül, Danny, az elegáns valódi gengszer főnök, Tony, az alacsony kövér könyvelőszerűség aki kurvára nem illik a bandába, Muscles a költő lelkű hústorony és személyes kedvencem Crazy Steve, akinek habitusáról a neve is elég jól árulkodik. Később csatlakozik a bandához egy rasszista nagyi és csinos lánya Cassie, és persze csökkenni is fog a létszám idővel. Mivel olyan filmről van szó, amit még érdemes is megnézni, minden spoiler nélkül elárulhatom hogy a történet nem tartogat hatalmas csodákat, de sikerült elérni hogy a nézőt ez ne igazán foglalkoztassa, mivel túlélőink legtöbb lépése vígjátékhoz illően irracionális és logikátlan, de magában hordozza a nevetés lehetőségét. A filmnek másik sarkalatos pontja a világvége, amit ketyós embereink unott leszarom mentalitással vesznek tudomásul, amolyan "ha muszáj akkor muszáj kivinni a szemetet" stílusban. Ennek ellenére szerves része marad a filmnek, és ez főleg a jó statisztáknak és a sminkeseknek köszönhető, gyakran ugranak elő élőhalottak, véreznek, harapnak, futnak és hörögnek ahogy iillik. Nem annyira halálosak mint az igazán szaratós filmekben megszokhattunk, de ez pont így illik bele a filmbe.

Tehát szummázva a dolgot elmondhatjuk hogy remek vázat raktak össze a filmnek, és minden a helyén is volt, én egy valamit azonban hiányoltam; az igazán ütős poénokat. Brit filmről lévén szó tele van tűzdelve a szigetország jellegzetes humor morzsáival, ami alapvetően nem baj, de bőven lehetett volna még fokozni. Talán pont ez az ami miatt a film megmaradt a sűlyesztőben ahelyett hogy kicsit szárnyra kapta volna a hírnév. Az imdb-n elég erősen le lett húzva, nekem azért jobban tetszett, és egyszer nézős unaloműzős vígjátéknak bátran merem ajánlani.