Hőseink, a kemény kötésű orosz katona kutyák benyomulnak a keleti frontvonal mögé, mélyen az ellenséges területekre hogy móresre tanítsák a németeket. Az útjukba kerülő vészjósló jelek ellenére egy titkos katonai laborban találják magukat, ahol szembesülnek Hitler utolsó elkeseredett próbálkozásával, hogy megnyerje a háborút; halott katonák testrészeiből, darabjaiból, minden elképzelhető szeméttel kiegészített robot-kiborg-élőhalottakat farigcsál. Van itt aztán gépfegyverkezű terminátor, körfűrészes asztalos meg machete kezű Jason robot is, akikkel egyesével szállnak szembe hőseink, míg nem találkoznak a szörnyeket alkotó - nyilván nem kicsit ketyós - Dr. Victor Frankenstein tudóssal, egy bossfight erejéig.
A horror/sci-fi produkció sokszor átcsúszik komédiába, a remegő kezű kamerás felvétel pedig sokszor élvezhetetlenné teszi a filmet, de szerencsére nem olyan rossz mint máskor, sikerült megoldani, hogy minden alkalommal amikor kamerásunk elhasal a pániktól, a látószögben még minden tökéletesen látszik. A technikailag élőhalottak, ugyanakkor inkább robotok olyan picsa lassan mozognak mint a tradicionális zombik, mégis mindig alkalommal sikerül egy pillanat alatt előugraniuk, és mire a kamera fókuszál, már könyvelhetjük egy újabb vodkamen halálát.
A legnagyobb probléma a filmmel hogy egyik kategóriát sem igazán képviseli, legfőképpen nem egy zombis horrorfilm. Az élőhalottak inkább bizarr gyilkológépek mintsem természetfeletti szörnyek, a film pedig akárhogy is próbálkozik kijátszani a kártyákat, nem sikerül átadni a rettegést.
