A történet semmi újat nem tartogat, de nem is teljesen bugyuta. Hőseink Alcatraz szigetén kempelnek a zombi apokalipszis kellős közepén, próbálják életben tartani a reményt, hogy kutatójuk Dr. Dan Halpern megtalálja a fertőzésre a gyógymódot. A szigetet azonban lerohanják, és választás elé állítják a csapatot; vagy elmenekülnek a szigetről, vagy maradnak halálukig. Itt a történet több szálra szakad, eltántoríthatatlan kutatónk marad egymaga a szigeten hogy eljátsza a Legenda Vagyok második részét, a menekülő csapat pedig kettéválik, egyikük a vakcinát, másikuk az evakuációs központot célbavéve. Ahogy sejteni lehet lesznek gyilokok, sírás, menekülés és zombik. Egyesével megtudjuk a személyes ambíciókat, hogy ki miért is tart ki ezekben a sötét időkben, ki Isten, ki a tudomány, ki a születendő gyermeke miatt.
A karakterek egyébként kidolgozottak, és sokat lendít a filmen hogy olyan neveket is sikerült felkérni mint Danny Trejo (Machete, Grindhouse, Alkonyattól pirkadatig) vagy Ethan Suplee (My name is Earl). Maguk a jelenetek is minőségileg jók, teljesen nézhetőek és rengeteg Asylumtól megszokott speciális effekt van a filmben, de a pláne továbbra is hiányzik. Az emberek elhullanak és a dráma mélyül ahogy haladunk előre az időben, de nem sikerül átadni a hangulatot és ez az amiben az Asylum rendre pocsékul szerepel. A zombik kidolgozottak, a sminkesek a legtöbb helyen jó munkát végeztek, a színész próbálják átélni a szerepüket és sok helyen ez sikerül is, ennek köszönhetően nem szenvedtem a másfél órás produkció során. Zombibuziknak egyszernézős.
