Történetünk egy afféle mini vándorcirkuszt követ nyomon, sok beteg lelkű morbid előadóval, akik kapnak egy felkérést egy internetes műsorba. A csapat fel is kerekedik, a célállomás viszont minden elvárásukat alulmúlja. A kis viskó ahonnan az adást kívánják majd sugározni elég bizalomromboló, de ha már itt vannak miért is ne, alá vetik magukat a műsornak, ám közben mindannyiunk meglepetésére elszabadul a pokol. A kis viskó szomszédjában a nagypapa mindenféle kísérleteket végez a befogadott fehérnépen, és az egyik meglehetősen balul sül el, amiből aztán tetemes mennyiségű kergetőzés, sikoltozás és vér következik.
A történet átkozottul bugyuta még komédiához képest is, viszont a karakterek színesek és kidolgozottak. Tegyük hozzá egy rakás torzszülöttből nem nehéz egyéniségeket kovácsolni, de ebben a készítők nem is hibáztak. Másik "pozitívum" ami egyben olcsóvá is teszi a filmet, hogy a nők kivétel nélkül hiányos öltözetben vannak, fehérneműben, kibuggyanó mellekkel, élők és zombik egyaránt. Nos igen, fejben keresem az említésre méltó részleteket a filmmel kapcsolatban, de folyamatosan csak az a jelenet jár a fejemben amikor a tolókocsis meztelen zombi hölgy rászorít a mellére és savat spriccel vele a prédák irányába, akik közben erős brit akcentussal szitkozódnak. Másik nehezen felejthető jelenet pedig, mikor a helyi csődör rádiós műsorvezető rámászik az egyik lekötözött (valamikor igen csinos) zombira, és az apja láttára boldoggá teszi.
Zárásnak azt hiszem ennél nem is kell több. Aki esetleg a sorokat olvasva ráismert élete meghatározó filmjére annak van egy jó hírem, készül a második rész.